A Tanári Műhely következő programja

A Tanári Műhely következő programja

Mikulás

Dávid Gyula:

A tömeg eredete és a Higgs-mező

Beszélgetés a filmről:
Jan Sverak: Kolja (1997)
Oscar- és Golden Globe-díjas cseh játékfilm
A beszélgetést vezeti: Juhász András

Jan Sverak: Kolja (1997)
Oscar- és Golden Globe-díjas cseh játékfilm

Hanga Zoltán:

Mi az a zoopedagógia?

A Tanári Műhely október 8-ai és 15-ei, szakonkénti programjai

A BTK-TTK és INFO-TTK szakpáros diákok számára a második héten (október 15.) 18.15-től a Tanári Műhely termében (Kitaibel-terem, 0-823) Weiszburg Tamás vezet beszélgetést, valamint Romhányi Anikó (matematika-rajz szakos tanár) folytatja a Tatán megkezdett vizuális kultúra alapozó foglalkozást.

Részletes szakmai programok:

Biológia:
2013. október 8. és 2013. október 15. 18:15 – azonos program:
Helyszín: okt. 8-án: Déli tömb, 0.823. Kitaibel Pál terem,
okt. 15-én: Déli tömb, 7.110. szakmódszertani szemináriumi terem
Karkus Zsolt: "Az egyetemen és utána – Fórum a biológiatanárképzés tartalmáról, a hallgatók eddigi tapasztalatairól, a végzés után várható szaktanári perspektívákról"

Fizika:
2013. október 8.
Helyszín: Északi tömb, 4.52. Sas Elemér terem
18.15–18.45 Beszélgetés az első hónap egyetemi tapasztalatairól – vendégek: Bérces György, Juhász András, Tasnádi Péter, Tél Tamás – a beszélgetést vezeti Király Andrea évfolyamfelelős
18.45–19.15 Jenei Péter: Érdekes, látványos fizikai kísérletek (bemutató)

Földrajz:
2013. október 8. és 2013. október 15. 18:15 – azonos program:
Helyszín: Déli tömb, 1. 105. Sárfalvi Béla terem
Beszélgetés az első hónap egyetemi tapasztalatairól (a beszélgetést vezeti Mari László évfolyamfelelős)
Beszélgetés a földrajztanár szerepéről, lehetőségeiről, akitől kérdezni lehet: Gábris Gyula professor emeritus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke

Kémia:
A Tanári Műhely első kémia szakos programjai:
Téma: Hogyan neveljünk jó kutatókat?
Találkozás olyan sikeres kutatókkal, illetve egyetemi oktatókkal, akik számára majd egykor a mostani kémia tanár szakos hallgatóknak kell utánpótlást nevelni.
2013. október 8. 18.15–19.45; Kémia épület, I. em. 160. terem:
Előadó: Prof. Dr. Mátyus Péter, a Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézetének vezetője, a Magyar Kémikusok Egyesületének volt elnöke (ő az akadémiai szférából jön, és a preparatív gyógyszerkutatásban is dolgozott sok éven keresztül).
2013. október 15. 18.15–19.45; Kémia épület, I. em. 160. terem:
Előadó: Dr. Szántay Csaba (ifj.), a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., Hatóanyag Kutatási és Fejlesztési Főosztály, Szerkezetkutatási Osztályának vezetője (aki az ország máig legnagyobb NMR készülékével dolgozik).
Az előadások után beszélgetés az előadóval és a jelenlévő oktatókkal.
Beszámoló a Tanári Műhely október 8-ai és 15-ei kémia szakos programjairól:
http://www.chem.elte.hu/q/tanari-muhely-beszamolo-az-elso-foglalkozasrol

Környezettan – természetismeret:
A Tanári Műhely első Környezettan – természetismeret szakos programja:
2013. október 8. 18.15-tól
Helyszín: gyülekezés a Déli tömb, 1.502. szobánál
Ismerkedés, a félévkezdéssel kapcsolatos problémák, illetve a további, külső programok megbeszélése – a beszélgetést vezeti Angyal Zsuzsanna évfolyamfelelős

Matematika:
2013. október 8. és 2013. október 15. – azonos program:
Helyszín: Északi tömb, 0.99. terem
18.15-től Beszélgetés a matematikatanításról, valamint az egyetemkezdéssel kapcsolatos tapasztalatokról és problémákról – vendég: Surányi László (a Fazekas Gimnázium spec. mat. tagozatának tanára) – a beszélgetést vezeti: okt. 8-án: Vancsó Ödön, okt. 15-én: Keleti Tamás évfolyamfelelős

Prof. Balázs Géza:

„Amiről a beszédünk árulkodik — egy XXI. századi értelmiségi feladatai”

HRASKÓ GÁBOR:

Interaktív barangolás a tudomány és áltudomány határterületén

Az előadás előtt Vancsó Ödön tanár úr rövid (kb. 10 perces)
tájékoztatást tart a Klebelsberg Ösztöndíjról.

Célok – Tervek – Lehetőségek

Hogyan, és mivel segítheti a „Tanári Műhely” az eredményes tanárképzést

A Tanári Műhely első évközi foglalkozását szeptember 10-én kedden 18 órai kezdettel tartottuk meg a Déli épület földszintjén lévő 0-823 Kitaibel Pál előadóteremben. Az ülést Homonnai Zoltán professzor, a Kémiai Intézet és a Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum (TTOMC) igazgatója vezette. A bevezető után az egybegyűlteket Surján Péter professzor, a TTK dékánja köszöntötte.

Meghívott előadónk Csépe Valéria professzor asszony, akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese volt.

„Tudás vagy gondolkodásmód? – A természettudományok oktatásának kihívásai” címmel tartott előadást, s egy alig 10 éves interdiszciplináris tudomány – az agykutatás, a fejlődéslélektan és a pedagógia határterületén működő ún. „kognitív pszichológia” vizsgálati területeivel és eddigi eredményeivel foglalkozott. Bemutatta, hogy az emberi agy fejlődése és működése high-tech műszerek segítségével „in-situ” vizsgálható. Az eredmények szerint az agyunk kognitív teljesítményt meghatározó struktúrálódása életünk első két évtizede során kialakul, és ezután már alig változik. A kialakuló agyi struktúra kisebb részben születési adottság, döntően a külső ingerek fejlesztő hatásának, a tanulási folyamatoknak az eredménye. A műszeres vizsgálatok kimutatják, hogy a különböző kognitív tevékenységek során agyunk mely területei és milyen mértékben aktivizálódnak. A kutatások a tanári munka szempontjából hallatlanul izgalmasak és sokat ígérőek. Biztos támpontokat adhatnak ugyanis az eredményes iskolai munka három legfontosabb alapkérdésének a megválaszolásához, nevezetesen Mit? Mikor? és Hogyan? érdemes, illetve szükséges tanítani. Bár az előadó nem mondta, mégis feltételezhető, hogy a kognitív pszichológia hasonlóan forradalmasítja majd a közeljövő pedagógiáját, mint a röntgen és a modern képalkotó vizsgálati módszerek megjelenése az orvostudományt.

A jó hangulatú, érdekes és gondolatébresztő előadás után professzor asszony készségesen válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Az előadáson sokan voltunk, minden tanári szakterület képviseltette magát, de szeretnénk, ha még többen lennénk! A következő foglalkozáson – épp ezért – a Műhely céljait és működését szeretnénk közösen megbeszélni, kialakítani.

Tanári Műhelyt

A Műhely időpontja:

Helye:

Az első foglalkozás:

Témája:

Csépe Valéria professzor asszony,
az MTA főtitkárhelyettese
(MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet)
előadása:

Tudás vagy gondolkodásmód?
A természettudományok oktatásának kihívásai

A Tanári Műhely

A tanári munka egyike a legszebb, de egyben a leginkább összetett, legnehezebb hivatásoknak. A tanároktól jogosan várja el a társadalom a szaktágyak alapos, biztos ismerete mellett a pedagógiai felkészültséget, de a széleskörű általános műveltséget, kiegyensúlyozott személyiséget is. Mindezekkel együtt a fiatalokkal foglalkozni jó, tanárnak lenni jó.

A „Tanári Műhely” célja

Reál szakos tanárok esetén az egyetemi képzés időkeretébe az alapvető szaktudományi és pedagógiai képzés is csak szűkösen fér bele. A megújuló tanárképzéshez csatlakozó „Tanári Műhely” célja, hogy a szakmai képzésre támaszkodva, azt széles körben általános értelmiségi képzéssé tágítsa, segítve ezzel a tanárjelöltek felkészülését későbbi rendkívül összetett munkájukra.
A Műhely számára az órarendben szabadon hagytuk a kedd este 18-20 óra közti időt, a foglalkozásokhoz termet (termeket) biztosítottunk. Szeretnénk, ha a foglalkozásokon való részvételt minden tanárjelölt saját elhatározásból tenné „kötelezővé” a maga számára. A részvételt nyilvántartjuk és bizonyos kedvezmények, lehetőségek biztosításával „honoráljuk” is. A Tanári Műhelyen való részvétel hangsúlyosan számítani fog pl. pályázati ajánlások esetén, ösztöndíjak elnyerésénél. A jövőben szeretnénk a kutató szakokhoz hasonlóan tehetséggondozó természettudományi tanári szakkollégiumot indítani, megteremtve ezzel a tanári „elit-képzés” szervezett formáját. Terveink szerint a leendő szakkollégium tagsága a Tanári Műhely legaktívabb tagjai közül kerülhetne ki.

A műhely-munka módszerei

Reál érdeklődésünk, és az egyetemen folyó intenzív szakmai képzés erősen meghatározza, néha be is szűkíti gondolkodásunkat, világlátásunkat. A leendő tanárok számára azonban különösen fontos, hogy észrevegyék, nem csak a saját szaktárgyaik érdekesek és fontosak. A szellemi horizontot tágítani kell. Ennek első lépése a nyitás a társtudományok felé, kiemelve a komplex látásmód előnyeit korunk globális problémáinak megértésében, vagy akár az áltudományok felismerésében, a természeti környezet és a társadalom bonyolult kapcsolatának megértésében. A tudománytörténet egyetemes kultúrtörténetté bővítése a bölcsésztudományok, a művészetek felé teszi magától értetődővé a nyitást. Az ember nem csak racionális, hanem emocionális lény is. Antoine de Saint-Exupéry, a „Kis Herceg” világhírű írója erre utal amikor így fogalmaz: „az igazán fontos dolgokat nem a szemével, hanem a szívével láthatja az ember”. A természettudomány szakos tanárok jobban megértik majd leendő tanítványaikat, ha a racionalitás mellett ezt a látásmódot is igyekeznek elsajátítani.
A fenti célok érdekében a Műhely munkáját tematikájában és módszerekben is változatosnak tervezzük. Az alapot a heti rendszerességgel (kedd 18-20 óra) rendezett tantermi foglalkozások jelentik. Ennek keretében bizonyos általános érdeklődésre számító témákat közös foglalkozásokon, szakértő előadók meghívásával dolgozunk fel, más esetekben a szűkebb szakterületek szétválnak és ugyanebben az időben külön foglalkozásokat tartanak. A tantermi programot kiscsoportos iskolalátogatások, közös filmvetítések, klub-szerű kiscsoportos beszélgetések, Budapest kulturális megismerése, környékbeli kisebb kirándulások, stb. egészítenék ki. Hosszabb távú programunkban szerepelnek hazai és határokon túli tanulmányi kirándulások is. Szeretnénk felkeresni a legrégebbi és leghíresebb magyar iskolákat (pl. Pannonhalma, Debrecen, Sárospatak, Nagyenyed, Selmecbánya, stb). Az így szerzett ismeretek és élmények a későbbiekben az osztályfőnöki munkában, a tanórán kívüli programok szervezésében, osztálykirándulások vezetése során biztosan hasznosulnak. Természetesen a „külső” programok kialakításában, megszervezésében és lebonyolításában számítunk az öntevékeny hallgatói csoportok érdemi segítségére. Örülnénk, ha a „hivatalos” programok kiegészítésére minél több hallgatói javaslat, kezdeményezés érkezne, beleértve a szervezés és lebonyolítás felvállalását is!